Nahát, milyen furcsa címe van Tóth Gyula Gábor mesekönyvének! És igazából nem csak a címe az, hiszen a kötetbe 18 furcsa mese is került. Már a történetek címe is sokat sejtet ugyanakkor titokzatos is . Hogyan lehet gyerekeknek mesét írni a semmiről, a mindenről, a lehetetlenről, a bármiről? Csak akkor tudjátok meg, ha ti is adtok neki egy esélyt. Ígérem nem bánjátok meg. Az író rövid, egyoldalas meséit azokra a pillanatokra alkotta meg, amikor kicsi csemetéink nem érik be egy történettel alvás előtt. „Légyszi, csak még egyet! „ és ehhez hasonló kéréseket szinten minden gyerek szokott kérni. Ezek a történetek tökéletesek az ilyen alkalmakra, hiszen rövidek alig egy oldalasak.

Először talán szokatlannak, idegennek érezhetjük őket, de a gyerekek reakcióját látva hamar megbarátkozunk ezekkel az abszurd történetekkel. A könyvben azért akadnak a hagyományos mesékre hasonlító szövegek is melyek szereplőkkel, helyszínekkel, cselekménnyel bírnak. Ami közös a 18 mesében a humor, a gondolkodásra és kommunikációra ösztönzés. Gyakran egy-egy érdekes kérdés is kerül a mese végére. Ezeket miután közösen megválaszoljuk gyermekünkkel , akár a jól érdemelt alvás is következhet. Azt gondolom, hogy ez a könyv nem csak a történetek miatt egyedülálló, de Nagy Norbert illusztrációnak köszönhetően szép is. Az egészen elrugaszkodott ábrázolásmód, az absztrakt, élénkszínű képek hihetetlenül egészíti ki a furcsa mesevilágot.