Az Alexandra Kiadó különleges macskás könyvében A macskagyűjtőben  mindenféle cicust találunk, vöröset, feketét, tarkát, kövéret, girhest, bundást, sőt még rengeteg egeret és sajtot is. Az alaptörténet szerint a mesélő macskagyűjteményt szeretne, ezért sajttal először egereket csábít magához, hogy az egerekre vadászó macskák, majd mind nála maradjanak. Kezdetben csak tizenkét cirmi kerül a birtokába, majd oldalról oldalra egyre több, végül igazi nagymacskák is bővítik a gyűjteményét. Erre azonban nem volt felkészülve, macskát tartani nem is olyan egyszerű. A macska gyűjtőnek be kell látnia hogy mégsem volt jó ötlet felhalmozni ennyi cicust, ezért valami más gyűjtésébe kezd.

Jaj, de jókat nevettünk a Fura állatok ( Cerkabella Kiadó) című mesén. Hogy mitől olyan elragadó ez a két szereplős fura mese? Valószínűleg attól, hogy ez a két állat csupa-csupa olyan emberi tulajdonságokkal került felruházásra, amelyre rá lehet önmagunkban is ismerni. Legalább is Domiva bőszen kuncogtunk a saját hibáinkon is. A történet arról szól, hogy a sörényes hangyászt nagyon zavarja, hogy más, mint a többi állat. Arra gondol, hogy versenyt hirdet és megkeresi a még tőle is furább állatokat, hátha ettől jobban érzi magát. A verseny megszervezésében a mogyorós pele barátja segít neki. Miközben a jelentkezők leveleit olvassák a hangyász kicsit trónfosztottnak kezdi magát érezni. Igazából tök jó volt furának lenni rivális nélkül is. Egyre azonban jó volt ez a verseny, rá kellett jönniük, hogy senki sem hibátlan.

Van aki csak egy kicsit, van aki nagyon fura,de senki sem hibátlan. Igazából a svéd írónő üzenete is ez, elfogadni magunkat a hibáinkkal együtt. Mindemellett szórakoztat, sőt tanít is. A versenyre jelentkezők bemutatkozó leveléből sok-sok állatot ismerhetünk meg, mint pl. sün, kínai meztelenkutya, tengerimalac, hangya, stb.