A Csimota kiadó jóvoltából egy elszabadult hullámvasútra ülhettünk fel, és ez a hullámvasút bizony összevissza száguldott velünk Fantáziaországban. Legalábbis valami ilyenhez tudnám, hasonlítani Takács Mari meseregényének hatását . Már a cím is annyira elrugaszkodott, hogy első olvasásra fogalmam sem volt, miről fog szólni. Bevallom őszintén a könyv elején található szereplők bemutatásával sem tisztult a kép. Sőt, utólag el merem mondani, kicsit megijedtem mi fog ebből kisülni. De, sose ítélj elsőre, mert, azt kell, hogy mondjam fantasztikusan kreatív mesevilág született eme kis könyvben. Olyan szereplőkkel, mint borkák, hangák, pepuák vagy babkák, de bőven találunk itt manókat, behemótokat, tudósokat és egy varázslót is. És nem csak a karakterek vannak szuperül kitalálva ,de maga a történet és annak elmesélésének módja is.

Először is a mese főszereplője Bingaminga az ismert varázsló, akinek 365. születésnapjának megünneplésére készülnek Melontolában. Az ünnepség kicsit mókásra sikerül, de a problémát nem ez, hanem néhány elszabadult babka okozza, melyek eredetileg láthatatlanok. A varázsló és fiatal segítői Valter, Jinga és Biloba, akik egyébként mind szuper képességekkel rendelkeznek, elindulnak , hogy kiderítsék, hogyan szabadulhattak el a babkák. A babkák rózsaszín lények, akik a világ pozitív gondolataiért felelnek, általuk érezhetünk boldogságot, reményt vagy szeretetet. A kalandos út során kiderül, hogy a varázsló egy átoknak köszönhetően folyamatosan fiatalodik, ezért tudását megpróbálja átadni kísérőinek.

Útközben begyűjtenek néhány babkát és megtanulnak számtalan varázsigét. Babotába érve két tudós Zenka és Zaneka fogadja őket kitörő örömmel, abban bízva , hogy vendégeik segítségével megtudják javítani az elromlott babkagyártó gépet és be tudják gyűjteni az elcsavargott babkákat. Természetesen a mese végét nem mondom el, meghagyom a felolvasó szülőknek is az izgalmat. Egyedül annyit árulok el,hogy nem oldódik meg minden rejtély a könyvben, ebből feltételezem és remélem,hogy lesz második rész,amit már most nagyon várunk. Hiszen ez a varázsvilág, melynek most csak egy halovány szeletét vázoltam fel , mindannyiunkat magával ragadott. Engem is, aki felolvastam és Domit is ,aki hallgatta elvarázsolt egy olyan világba , amelyet kitalálni sem lehetne, Takács Marinak sikerült . Úgy gondolom,hogy a gyerekeknek ilyen mesékre is szükségük van, hagy dolgozzon a képzelőerejük!