Amikor elkezdtem a gyerekimnek mesekönyveket keresni, még nem igazán ismertem a hazai kortárs alkotókat. Minél több könyvet olvastam fel nekik, annál több író, költő és illusztrátor nevét jegyeztük meg. Hamar kialakult a kör, akiknek stílusa közelállt az ízlésünkhez.
Irisz Agócs rajzai ilyenek voltak. Kedvesek, bájosak, szerethetők. Különösen mackó figurái lopták be szívünkbe magukat.
De a Berg Judit történeteit életre keltő színes rajzai is egytől egyig a kedvenceink lettek.A Kicsi, nagy című mesekönyvnek nem csak képivilágát teremtette meg Írisz, hanem gyönyörű mesét is varázsolt köré. A történet csupán két szereplős. A nagy elefánt és az apró kismadár beszélgetésébe kaphatunk betekintést. Mindkét állat azt bizonygatja a másiknak, hogy miért jó a saját méretük. Állításaik mellett számtalan érvet sorolnak fel. Hogy kicsinek vagy nagynak jobb-e lenni, mindketten máshogy látják. Abban azonban egyetértenek, hogy a legjobb a létükben a másik által nyújtott barátság. A történetet az illusztráció nem csak kerek egésszé teszi, de humorral is megfűszerezei.
