Rendkívüli történetet olvashat az, aki A Nap Őrzője című könyv elolvasására vállalkozik. A Cser Kiadó gondozásában megjelenő könyv már a kézhezvétele pillanatában elrabolta a szívemet. Kívülről rendkívül impozáns borítót kapott, amely az arany és a zöld színeiben pompázik. Belül pedig az egyik kedvenc illusztrátorom, Lisa Aisato színpompás képei díszítik. A történet is fantasztikus és megrendítő valamint váratlan fordulatokkal tele, persze pont, annyira, amellyel egy gyermek fantáziája még megbír birkózni. A mese főhőse Lilja, aki már nem gyermek, de még nem is kamasz.
Egy olyan helyen él nagyapjával, ahol emlékezete óta nem sütött a nap. Folyton esik. A növények nem maradnak életben, madarak közül csak a varjak láthatók, az emberek szomorúak és éheznek. *SPOILER Egy otthonhagyott uzsonna miatt, azonban Lilja valami olyasvalamire bukkan, aminek létezéséről csak nagyapja, egy fiú és a Napörzője tudnak. A lány kíváncsisága egy csodálatosan szép völgybe vezeti, ahol bőséges élelmet, barátságot, szeretetet és figyelmet talál. A gazdag helyen azonban titkok is vannak, olyan rejtélyek, amellyel nem biztos, hogy egyedül megtud birkózni . A könyvet Domival olvastuk, aki amellett, hogy a nehézsorsú lány története elvarázsolta, azon is elgondolkodott, hogy vajon a mi világunkra is ilyen sors vár. A könyvet ajánlom 12 évesnél idősebb gyermeknek és minden olyan felnőttnek, akik szeretik a lelket megszólító történeteket.
Az idei évben sajnos elmaradt a családi nyaralás, de Bartos Erika könyve némiképp kárpótolt minket. A már jól ismert Brúnó karakter ezúttal otthonát a Balaton környékét mutatja be nekünk. A három éves kisfiú Tihanyban él családjával, amelynek nevezetességeit rögtön az első mesében számba vesszük. A Paprikaház, a Bencés Apátság, a királyi szobor csak néhány részlet azokból a szépségekből, amelyeket Brúnó megmutat nekünk. Ezután bebarangolhatjuk Balatonfűzfőt Lackóval és anyukájával, Balatonfüredet, Csopakot és Veszprém városát Gézapapával és Gerdamamával, Brúnó apukájával és Lackó apukájával Zánkát, vendégeskedhetünk Dörgicsén Elekbácsinál, az óvodás csoporttal Salföldre látogatunk, Ágiékkal a Kőtengerhez biciklizhetünk és korcsolyázhatunk a Balaton jegén is.
A mesékből a Balaton-felvidék összes híres látnivalóját megismerhetjük. Nem csak a környék szépségeiről olvashatunk, de a kis Brúnó családját és barátait is megismerhetjük. Részt vehetünk családlátogatásokon, és ünnepeken egyaránt. Bőven találunk érzékenyítést is a könyvben, gondoljunk csak a magányosan élő Gerzson bácsira. A könyv nagyon részletes leírást ad hazánk egyik legszínesebb vidékéről. A leírásokat hihetetlen részletes illusztráció teszi teljessé. Teljesen biztos vagyok benne, hogy jövőre helyet kap az utazótáskánkban.
Napjainkban rengeteg gyermek nevelkedik csonka családban, nekik nyújt vígaszt Vajda Éva könyve. Alexandra szülei közös gyermekfelügyeletet gyakorolnak és bár a gyermek mindkét szülőjét szereti, mégis lelkén nehéz súly van. Igazából sehol sem érzi otthon magát. Ha édesanyjánál van apja hiányzik neki, ha pedig apukájánál tartózkodik, akkor az anyukáját kell nélkülöznie. A különválás feldolgozását nehezíti édesapja új párja. Pedig az idei nyarat kénytelenek hármasban eltölteni 
Mennyire meghatározó tud lenni egy gyermek életében egy jó könyv, arra akár én is lehetnék a jó példa. Amikor az általános iskolában a mondákról kezdtünk tanulni erősen ajánlott volt Lengyel Dénes Régi magyar mondák című könyvének megvásárolása. Édesanyám meg is vette nekem és én csak faltam a mesésebbnél mesésebb történeteket, amelyekről már tudtam, hogy a csodálatos elemeken kívül valós részei is vannak. Talán pont ezért voltak ennyire izgalmasak. A könyv sárgásbarna színe, formája és talán még az illata is itt él emlékeim között, habár már nem is tudom kinek adhattuk kölcsön. Nem olyan rég szintén a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent Komjáthy István Mondák című kiadványa. Én, ezekkel a régi emlékekkel felbuzdulva vetettem bele magam a könyvbe. Szerencsére nem csalódtam, mert egy hihetetlenül igényes gyűjteményt kaptam. A könyv először 1955-ben jelent meg, de a benne tálalható mondák még ma is hatalmas élményt jelentenek olvasójának. Különösen azoknak, akik szeretik a magyar történelmet és a mesebeli világot, hiszen ebben a 45 mondában ezek szépen összefonódnak. A könyv négy részből áll. Az első részben ősi történeteket találunk, a szélről, a napról vagy a világ teremtéséről. A második és harmadik rész a hunokról valamint Attila, a hunok királyának tetteit szemlélteti. A negyedikrészben a honfoglalás időszakához kapcsolódó mondákat olvashatunk. Pl. A fehér ló mondáját vagy a vérszerződést. A történetek egy negyedik-ötödikes kisdiák már tudja élvezni, hiszen ebben a korban még meg van az igény a mesére, ugyanakkor szomjaznak a tudásra, legyen az akár történelem.
A legtöbb könyvajánlóm óvodás vagy kisiskoláskorú gyerekeknek szól. De azért hébe-hóba hozok olyan kiadványt is amely az anyukákat vagy a tiniket célozza. A Hogyan mondj igent vagy nemet? című 
Immár a harmadik könyve jelent meg a kedves és huncut Pumuklinak a
Ismeritek a Nem rossz állatok című ismeretterjesztő könyvet? Ha nem, lapozzatok vissza a korábbi (2021.április 14-ei) bejegyzésemhez és olvassátok el az ajánlóm. Ha pedig a válaszotok igen , akkor megértitek a határtalan örömömet, mert a Scolar Kiadónak @scolarkiado hála, megjelent a könyv második része . Vagyis önmagában egy teljesen önálló könyv, mégis stílusában az előző folytatása. Írója és egyben illusztrátora Sophie Corrigan ötvözi a humort, a mesei elemeket a tudományos ismeretekkel. Az Állati jó cimborák olyan az állatok között létrejövő együttéléseket mutat be, amelyek előnyösek általában mindkét fél számára,de akad néhány előnytelen, sőt káros viszony is. Persze megtaláljuk a mutualizmus, kommenalizmus és parazitizmus tudományos elnevezéseket is, de szigorúan csak zárójelben. Hiszen a könyv nagyszerűsége pont abban rejlik, hogy nem latin szavakkal és bonyolult leírásokkal magyaráz, hanem az állatok szájába adva, gyermeki nyelven világít rá a fontos információkra. Például a farkas és hiéna vadászat közbeni együttműködését a két négylábú gondolataiból készült szövegbuborékokból és játékos rajzokból ismerhetjük meg. De hozhatnám példának a sarki róka és rénszarvas esetét is . Az utóbbi a táplálkozáshoz segíti hozzá a hófehér rókát azáltal, hogy orrával összetúrja a puha havat. Rém mulatságos, ahogy a két állat a könyvben együtt hóembert épít. A kiadványban szereplő együttélésekről olvasni felnőttként is meglepő. A gyerekek pedig teljesen elképednek , milyen csodálatos is a természet.
Ahogy egyre többet süt a nap és melegszik az idő a gyerekekkel mi is többet tartózkodunk a szabadban. Sokat játszunk, homokozunk, kertészkedünk és közben megfigyeljük a minket körülvevő természetet. Ma például az eperfa alá guggoltunk és meglestük a harsányan csivitelő madarakat, a leveleken pihenő bogarakat és a fatörzsön szorgalmasan menetelő hangyákat. Az esti fürdés után pedig előkerült a