Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan országban mint Anglia, ahol folyton csak esik, örültek az esernyő „feltalálásának”. De az Alexandra Kiadó (#recenzió) gyönyörűen illusztrált meséje rácáfol ezen feltevésünkre. Jonas Hanway kora társadalmának megítélése szerint furcsa alak volt. Igazából csak egy kicsit másként gondolkodott, mint a többiek. Nem szerette az esőt és még ennél is jobban gyűlölt elázni. Egy napon úgy gondolta, hogy egy olyan vidékre költözik, ahol mindig süt a nap. Ezen a vidéken az emberek napernyő alá rejtőztek a nagy meleg elől. Jonas úgy gondolta, hogy az ernyőt az eső ellen is bevethetné. Ezért, amikor visszatért Londonba az ernyővel, többé nem lett vizes a ruhája. Igen ám, de a kor polgárai kifejezetten rossz szemmel nézték és mindenféle negatív jelzőt ragasztottak rá és eszközére: felháborító, botrányos, rettentően különös.A meséiből megtudhatják a gyerekek, miért voltak annyira ellenségesek Jonassal az angolok, hogyan lett népszerű Angliában az esernyő és olvashatunk az esernyő történelméről is. Ugyanakkor tanulságként tárul eléjük, hogy nem kell mindenkinek egyformán gondolkodnia.
Az 
Egy egér család repít minket a romantika korába, azáltal, hogy betekinthetünk életükbe és otthonukba. A Ciceró Könyvkiadó szárnya alatt megjelenő A kastély egerei című mesekönyv, ugyanis egy gyönyörű babaházban játszódik, amely egy hatalmas kastélyban található. A házat kiállították és a látogatók szabadon gyönyörködhetnek benne. Ám arról senki sem tud, hogy a kastély egerei beleköltöztek. Csipet úr, Csipet asszony és 13 csemetéjük gondtalan életüket élik, mígnem egy napon a babaházat, az otthonukat elszállítják. Az egerek csodálatos élete egyik percről a másikra rosszra fordul. Éhezniük, fagyoskodniuk kell. De szerencsére nem tart sokáig a nehéz idő, hiszen kiderül, a grófúr csak felújította a házat. A Csipet családnak ismét mindenük meg van. A mesekönyv kívül – belül gyönyörű. A babaház ábrázolása részletes és csodaszép. Mind a történet mind a képek hihetetlenül kidogozottak, részletesek. A család összetartása még a legnehezebb időkben is példa lehet mindannyiunk számára.
A 
Eddig fenntartásaim voltak az unikornisokkal. Azt gondoltam, hogy nekünk túl sziruposak. Eszembe sem jutott, hogy a cukiság mellett tudnak komolyabb üzenetet közvetíteni. De az Uni, az unikornis című mese, amelyet a 
A történet főszereplői Szofi egy kislány és Bolyhos egy méhecske, akik Szofi konyhájában találkoznak és életre szóló barátságot kötnek egymással. A kislány kíváncsiságából adódóan szépen lassan fény derül a méhek különleges életére. Bolyhos, mint mindentudó narrátor, elmeséli Szofinak a méhek háziasításának történetét, a nektár útját és átalakulását a kaptárban, a királynő szerepét, a méhek táncának jelentőségét. De ezenkívül még sok-sok érdekességre is fény derül például hogy, mit csinálnak télen a méhek annak érdekében, hogy ne fagyjanak meg vagy, hogy miért hagyja el a királynő a kaptár ill. hogy, hogyan győzik le a betolakodó darazsakat. De olvashatunk a méhészek nehéz munkájáról és a méhek szerepéről az emberek életében . A könyvből megtudhatják a gyerekek azt is, hogyan tehetnek ők a legtöbbet ezeknek a pici rovarok életének védelméért. Javaslatokat találunk ahhoz, hogy milyen növényeket válasszunk egy méhlegelő ültetéséhez. A kiadványba tizenöt mese került, melyek között találunk olyat is, amelyben kevesebb leírás van több cselekménnyel, ezeket már a 3 évesek is élvezni tudják. Az illusztrációt Szert-Szabó Dorottya készítette, melyben a karakterek rendkívül bájosra és szerethetőre sikerültek. A képek részletgazdagok, gyönyörű színekben pompáznak, egyszerűen elbűvölőek. Olyan mesekönyv ez, amely rendkívül informatív, hasznos, érdekes, kívül-belül gyönyörű és egy nagyszerű célt szolgál.
Az egész családnak ajánlja könyvét Fráter Erzsébet, melyben valóban, felnőtt és gyermek egyaránt talál magának érdekességet. A könyvbe két kötet került bele a Mesés növények, növényes mesék és folytatása az Erzsébet királyné esete a rozmaringgal. Benne negyvenkét növényről találunk mesét, mellettük részletes tudományos bemutatást és gyönyörű, gyakran egész oldalas illusztrációt is, melyet Csikszentmihályi Berta készített. A népmesék a világ minden táján születtek többek között Egyiptom, Dél-Amerika, Afrika, Magyarország stb. A történetek rövidek, de érdekesek. Mindegyik középpontjában egy az ember életére, egészségére hasznos növény áll. Találunk benne teáról, kávéról, különböző gyógy-és fűszernövényekről valamint gyümölcsökről is mesét. Szereplői az egyszerű emberektől egészen a királyok és királynőkig széles skálán mozog. Az egyszerű cselekmények, a rövid szöveg lehetővé teszi a mese felolvasását már a 3 éveseknek is. A növények tudományos leírása viszont csak nagyobb gyerek (9+) számára érthető és élvezhető. Felnőttként is érdekes volt olvasni a 
Az 
A sorozat második része 
